” Hiába, sok földet bejártam, de csak mégis Nógrád vármegye tetszik legjobban: hegyeivel, völgyeivel, egyenesre nőtt fáival; itt úgy látom a füvek zöldebbek, a virágok illata édesebb, mint bárhol másutt a világon… Még a felhő is mintha rózsaszínbe öltözne, mikor átsuhan felettünk… Ez az én igazi hazám, ez….”

Mikszáth Kálmán

Kedves Látogató!
Szeretettel üdvözöljük Mohora község honlapján!

Ez a közel 1000 lelkes kis falu Görbeország, azaz Palócföld szívében, a Cserhát dombjainak ölelésében, a Fekete víz patak partján fekszik, Balassagyarmattól 10 kilométerre

Az Ipoly-térségi őskori kultúrák körében ismert a mohorai őstelep is, tehát az emberiség történetének legrégibb időszakában is emberi közösség élt a mai falu helyén. Erre utalnak az egykori Beniczky-birtokon talált, és a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott mohorai cserép, csont-, szén-, kődarabok mellett a jellegzetes pattintgatott kovapengék. Bronzkori lelet is került innen a Nemzeti Múzeumba: egy igen vékony bronztű. Találtak itt kelta urnákat, illetve római kori pénzt is. Van olyan nézet is a falu alapítását illetően, hogy a honfoglaló magyarokkal együtt érkező Volga vidéki (esetleg Kazár birodalomból származó) izmaeliták alapították.

Mohora az 1330-as években már önálló egyházzal rendelkező település volt. A település elnevezésére hivatalos magyarázat nincs. A szájhagyomány szerint nevét egy, a török időkben itt székelő „ Mohor” pasától kapta, aki a szandai bég fennhatósága alatt állt. ( Ami ellentmond annak a ténynek, mely szerint ez időben nem székelt bég, csupán egy aga , azaz várparancsnok Szandán.)

A régi nyelvemlékekben említett Mohor személynév tulajdonosa lehetett a falu névadója, aki a Chák nemzetségből való Domonkos ispánnak, Péter ispán fiának, Ipolitnak adta Mohor unokájának birtokait.

A falu a térképen jellegzetes szerkezetet mutat. A vasúti átjáró kettéosztja a két fő részt, Kismohorát és Nagymohorát, de bejárhatjuk Újtelepet, Konteszkát vagy akár a Kispusztát is. Aki pedig a „Szent Jankonál”, Balassagyarmat felől érkezvén balra veszi az irányt, az Kolozsváron találhatja magát. Ezek az elnevezések a régi idők emlékeit őrzik.

Mohora bővelkedik látnivalókban, Nógrád vármegye ezen apró falucskája nem csupán természeti szépségekkel, de történelmi, művészeti csodálnivalókkal is büszkélkedhet.

A Nagykő és a Betyárasztal vadregényes táján tett kirándulás után a falu felé vezető főút mentén található Kőkapu-forrás vízével olthatjuk szomjunkat. „Szent Janko” útkereszteződésében jobbra haladva juthatunk el a falu központjába, ahová már messziről hívogatja a látogatót a hatalmas gesztenyefa, amely alatt a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, Mikszáth Kálmán is szívesen időzött. Felesége, akit kétszer is megkért, ugyanis mohorai lány volt, Farkasfalvi Mauks Mátyás szolgabíró idősebb leánya. A második esküvő tanúi az evangélikus templom falai, ahol egy emléktábla és egy, Mauks Ilona által hímzett oltárterítő is hirdeti a különös házasságot. A Mikszáth-emlékfa árnyékában bújik meg Mauks Ilona emlékiállítása. A parkban megtekinthető Mikszáth Kálmán mellszobra is, amely Herczeg Klára alkotása, illetve Mauks Ilona szobra is, amelyet Párkányi Raab Péter álmodott meg.

A nézelődő tekintet, ha tulajdonosa kissé jobbra fordítja, méltán akad meg egy gyönyörűen felújított épületen, amely a magyar színjátszás legnagyobb dívái egyikének, Tolnay Klárinak adott otthont gyermekkorában. A színésznő hagyatékából, személyes tárgyaiból, jelmezeiből színvonalas kiállítás is készült, amely alig néhány lépésre található a Tolnay–család kúriájától.

A kis utcán tovább sétálva pedig még egy csodára lelhet az ide látogató: a 18. században épült Vay-Zichy kastély, amely egyike a vidéki magyar kastély-építkezés legérdekesebb, legkülönösebb példáinak. Félholdat tartó, hagyma alakú tornyai messziről úgy hatnak, mintha turbánokat látnánk. A két saroktorony alatti szobákban egy-egy bemélyített kő fürdőmedence van, amely szintén azt a hagyományt, hiedelmet erősíti, hogy egy török főúr építtette magának és háremhölgyeinek. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a hagymakupolák, a törökös fürdőmedence kialakítása pusztán a barokk korszak jellemző divatja szerinti, oszmán eredetű motívumokkal díszített utánzat.

Ha pedig még van kedve és ereje a betérőnek egy sétára, akkor mindenképpen keresse fel a Dolinkát, ahol a pincegazdák szívesen kínálják finomabbnál finomabb boraikkal a vendéget.

Kedves Látogató!

Ha felkeltettük érdeklődését szeretett községünk iránt, úgy térjen be hozzánk bátran! A palócok messze földön híres vendégszeretete garantálja a kellemes és tartalmas élményt!

Hívjuk és várjuk szeretettel!